| Szerző |
Ãœzenet |
erintes
Admin
|
# Elküldve: 2008.09.8 23:29 - Szerkesztve: erintes
Válasz
AmÃg a növények és az állatok otthona a természet, addig az ember idegennek érzi magát ebben a világban, nincs természetes otthona. A civilizáció fejlÅ‘désével egyre rosszabb a helyzet, egyre nyomasztóbb az elidegenedés érzése. Ezért keressük a hovátartozásunkat, szeretnénk végre tartozni valahová és szeretnénk megtalálni a helyünket a világban.
A család, az otthon, a társadalom képzete elhiteti velünk, hogy valahova tartozunk és nem is vagyunk annyira egyedül. Annak ellenére, hogy a valóságban elég ritkán vagyunk teljesen egyedül, mégis legtöbbünk szenved a magánytól. Szükségünk van emberekre magunk körül, akik elfeledtetik velünk, hogy igazából nagyon egyedül vagyunk.
Néha jobb egyedül élni, mint megházasodni. Hiszen ha két magányos ember csak azért házasodik össze, hogy ne legyenek egyedül, akkor az együttélésük csak egy kétszeres magány lesz. Ugyanez a helyzet, ha a két fél unatkozik társ nélkül. A házasságban együtt fognak unatkozni. A házasság a felszÃnre hozza mindazt, ami bennünk rejtve van. A szeretet, ha csak szÃnlelik, hamar eltünik. Az álmok szertefoszlanak és marad a kÅ‘kemény valóság...
Ahogy Osho mondta: "A házasság olyan, mint egy sivatagi délibáb. A távolban paloták, pálmák, tevék látszanak. Aztán mikor közelebb érsz, akkor eltűnik a palota, a pálmák, és kettesben maradsz a tevével."
|
Keniko
Tag
|
# Elküldve: 2008.09.9 00:37
Válasz
A hazassag olyan mint a szerelem ami eszrevetlenul belenk tud hatolni mint a szel ahogyan meglibbenti hajunkat de megis a levego nelkul nem tudnank elni...a hazassag egy egyseg ami megerteti a tarsakkal,hogy kiegeszitik egymast es egymas nelkul nem tudnanak azok lenni akik es amik. A hazassag egy szent es torhetetlen boldogsag ami a rozsaszin vilagot gyerek szemmel nezo fiatalokat belerazza az elet nehez es rejtelmes dolgaiba es tudjak,hogy barhova barmiba terelje oket a sos egymasra mindig szamithatnak. Amikor reszketo kezzel es szurke hajjal adogatod a mar 12 unokas nagymamanak a levest aki a feleseged es bar nem lat jol a haja mar szinte mind elhullott es az ido borozdat vagott arcan, neked o az a hercegno akirol mindig is almodtal es akivel annyimindent ateltel. Amikor a szemebe nezel akkor latod benne az egesz vilagot es a vegtelen boldogsagot.
Na ez a hazassag......
|
erintes
Admin
|
# Elküldve: 2008.09.9 04:07
Válasz
Nem lehet összehasonlÃtani a szerelmet a házassággal. A szerelem egy érzés, egy igazi kincs az életünkben. A házasság pedig egy intézmény, zárt és elveszi a szabadság minden lehetÅ‘ségét. A házasság nem észrevétlenül hatol belénk, hanem igenis tudatosan kötik meg. A házastársak hideg, üzleti egyezményt aláÃrva kötik meg egymást, Ãgy próbálják bebiztosÃtani kapcsolatukat. Ennek ellenére a bizonytalanság ott marad, bármikor véget érhet a szerelem, bármikor tönkre mehet a házasság.
Az igazság az, hogy a házastársak egymás nélkül is "azok akik és amik", teljes és egész emberek. Párkapcsolatokra nem azért van szükségünk, hogy végre teljes, egész emberek legyünk, hanem hogy Ãgy olyan dolgokat tapasztaljunk meg, amit csak egy kapcsolatban lehet megélni. Sajnos a házastársak nem mindig számÃthatnak egymásra. Aki számÃthat a másikra, az a gyerek, aki a szülei részérÅ‘l bármikor korlátlanul élvezheti a segÃtséget, szeretetet. FordÃtva sajnos nem mindig lehet ezt elmondani.
Nagyon plasztikus az öregekrÅ‘l festett kép, de nem minden nagytatának remeg a keze és kopasz nagymamát sem láttam még. Nagyon romantikus lenne még annyi idÅ‘ után is látni a másik szemében a végtelen boldogságot. A valóság viszont az, hogy a házasságok egyharmada válással végzÅ‘dik. A második harmad nem válik el, bár a házasság már rég nem megy - inkább egy életen keresztül kÃnozzák egymást, pszihológiai háborút viselnek egymás ellen. Az idÅ‘ próbáját pedig csak nagyon kevesen állják ki.
Úgy néz ki a házasság és a család már nem idÅ‘szerű intézmények. Az emberi együttélés új formáira van szükség, ahol a gyerekek már ne a családi elszigeteltségben, szülÅ‘i korlátok között nÅ‘jjenek fel, készen kapva elÅ‘Ãtéleteket, értékrendet, gondolkozásmódot. Hanem tapasztalhassák meg a szeretet sokféleségét, sokszÃnűségét, bÅ‘ségét és saját útjukon járva fedezhessék fel saját maguk igazságát, találják meg a boldogságot. Ez sokkal természetesebb rendje lesz az emberi életnek, mint ami most van.
|
fkitty
Tag
|
# Elküldve: 2008.09.10 15:16
Válasz
A házasságba nem elvárásokkal kell belemenni: hogy majd jobb lesz, ilyen vagy olyan lesz ettÅ‘l az élet, mert ez nem igaz. Minden jó gondolat, megelégedés benne van az emberben, nem kell ahhoz társ, illetve nem egy társtól kell függjön, hogy valaki mennyire van egyedül... Ez a legnagyobb hiba, amit a házastársak elkövethetnek egymás ellen: azt hinni, hogy házasság után majd más lesz, majd jobb lesz. Nem kell áltatni magunkat, inkább józanul fel kell mérni, hogy van-e esély békés, megértÅ‘ együttlétre, ha már a házasságot választjuk az élettársi kapcsolat helyett... és ezt azért, hogy ne legyünk azok, akik válásukkal szaporÃtják a boldogtalan (vagyis nem boldog) emberek csoportját.
|
erintes
Admin
|
# Elküldve: 2008.09.10 15:33
Válasz
Van egy olyan érzésem, hogy a házasság picit olyan, mint a zsákbamacska. Hiszen, ha valaki szerelembÅ‘l házasodik, gondolkozása bármilyen csak nem józan (azt szokták mondani a szerelem vak) és amikor kijózanodik, akkor döbben rá a rideg valóságra (ahogy Ãrtam, a házasság felszÃnre hozza a párkapcsolatban azt, ami addig rejtve volt). Ha pedig valaki nem szerelembÅ‘l házasodik, az már indulásból rossz. Hiszen a kapcsolatából hiányzik Ãgy, annak szebbik része. Aki pedig a szerelmet nem éli át, az lemarad a lényegrÅ‘l.
|
Regisztráció
