Csernus Imre - Önfejlesztés és a lelki állóképesség megteremtése

Érintés Fórum
kommunikáció, kapcsolatok, szerelem, szabadidő, életmód

Gondolatok a szerelemről - Kérdések és válaszok - Titkos üzenetek - Fórumok - Válasz - Keresés - LoveBox erdélyi társkereső

Érintés Fórum / Társadalom és kultúra / Csernus Imre - Önfejlesztés és a lelki állóképesség megteremtése

Szerző	Üzenet
erintes	# Elküldve: 2010.03.2 02:55 Válasz A tegnap este először hallhattam, láthattam dr. Csernus Imrét előadni. A csíkszeredai előadás témája az "Önfejlesztés és a lelki állóképesség megteremtése" volt. Egy hatalmas narancssárga sállal, és egy, szerintem női kabáttal a vállán érkezik be az ismert pszihiáter a színpadra, majd rövidesen elhangzik az első gondolat, "a tudás hatalom". A tudás ma már nem hatalom, gondolom magamban, hanem csakis az alkalmazott tudás az. De Csernus Imre nem folytatja a gondolatsort, és a további fejtegetés helyett kérdéseket szegez az első sorban ülő nézőkhöz: "Ti miért jöttetek el már harmadszor is az előadásomra?" Majd néhány humoros megjegyzéssel rájátszik a hangulatra. Ezzel elkezdődik a nézők szórakoztatása, a közönség provokálása. Ismert módszer ez, a médiában régóta alkalmazzák. A negatív reklám ugyanis éppúgy alkalmas a nézettség növelésére, mint a hagyományos. Ilyenkor általában mindenki meg van botránkozva, elítélik a látottakat, hallottakat, vagy a megjátszott történteket, de senkit sem hagy közömbösen, mindenki erről beszél, ezzel foglalkozik. A garantáltan figyelemébresztő provokatív szóhasználat, a "pávatollak" (jelen esetben a sál és a kabát) tudatos használata, az előadó néha tudatosan testhez szorított kezei, testtartása (terpeszállás), a nézők kiméletlen manipulálása (szájbarágott válaszok), az érdekes gondolatokkal, a jól átgondolt tartalmi résszel együtt, mind részei annak a receptnek, melynek eredményeképpen az előadásokon mindig teltház van, az előadó könyvei pedig a sikerlisták élén találhatók. A krízishelyzetek megoldására ajánlott tanácsát kifejezetten jónak találtam. E szerint zsarolás esetén nem kell engedni, hanem non-verbálisan, szavak nélkül közölni kell a zsarolóval, hogy "tedd csak meg nyugodtan". Ez úgy néz ki működik, és a krízishelyzetet így úgy tudjuk megoldani, hogy nem kell felelősséget vállalni a következményekért, az esetleges sikertelenségért. Hiszen verbálisan, szóban nem mondtunk semmit. Brilliáns megoldás. Érdekes gondolat, hogy a makacs, merev ember folyékonyan hazudik magának. De egyáltalán hazudhatunk-e saját magunknak? Hiszen bármit gondolunk, az a mi igazságunk része, és azzal a saját, személyes valóságunkat teremtjük meg. Talán inkább az történik, hogy nincs összhang a gondolataink, a szavaink és a cselekedeteink között. De minden esetben érezzük és így tudjuk, hogy mi a helyes. Saját magunkat csak tudatlanságból tudjuk becsapni. De ez már egy olyan hazugság, amiről mi úgy tudtuk, hogy igaz. A megoldás pedig a tudatossági szintünk emelése. A közönség bevonásával folytatódik az előadás. Az első néző, egy fiatal hölgy, önszántából és határozottan lép a színpadra, majd több mint egy órán keresztül áll ott és hihetetlen tartással válaszol Csernus Imre keresztkérdéseire, tűri támadásait. Nehezen elképzelhető ez a jelenet, csak ha a hölgy szakmabeli, szerepléshez szokott, maga is előadó vagy be van szervezve. Én ez utóbbira tippelnék. Erre utalnak a néha meglepően találó válaszok, a közönség nevettetését szolgáló poénok, de akár Csernus Imre kabátja, ami mintha egy forgatókönyv szerint kerül fel a hölgyre. "A hétköznapokban nem tudunk őszinték lenni", hangzott el az előadás végén. Miért lenne ez másképp az előadóval? Miért lenne ez másképp a színpadon? Az előadás végén még hárman tettek fel kérdéseket, szólhattak hozzá a hallottakhoz. Mindannyiuknak fel kellett menni a színpadra. Ami közös volt a négy jelenetben, hogy Csernus megvádolhatta őket, azzal hogy "Nincs önbizalmad". Igazságtalan dolog volt ez részéről, hiszen nem volt egyforma a szakmai felkészültségük, valamint a tapasztalatuk, ami a színpadi szereplést, előadást illeti. De lássuk csak, mi is a helyzet a önbizalommal. Az önbizalom ugyanis nem létezik. Ilyen nincs. Ami van, és ami nagyon sok embernél jelentkezik, az az önbizalom hiánya. Körülbelül úgy kell elképzelni ezt, mint a fény és a sötétség viszonyát. Sötétség ugyanis valójában nincs, csak a fény hiánya. Ami van az a fény. Az ellentéte pedig a fény hiánya. Mivel mi emberek, ezt egy szóval jelöljük, kitaláltuk a sötétség fogalmát. De ez csak egy fogalom. Hasonló a helyzet az önbizalommal. Ami van és valósan megnyilvánul, az az önbizalom hiánya. Ellenkező esetben ezt nem vesszük észre. Ami ilyenkor van az a kompetencia, vagyis a hozzáértés (esetleg ennek látszatja), és a bátorság. Ami megint nagyon lényeges, hogy az önbizalom egy végtermék és nem cselekedeteink jelzője. Igen, a sikerélmények vezetnek az úgynevezett önbizalomhoz. A legnagyobb sikerélményünk pedig akkor van, ahogy ezt Csernus is helyesen felismerte, amikor egy új megmérettetésről van szó, amikor a félelem és az adrenalin fémjelzi cselekedetünket. Amikor pedig a félelem jelen van, minden egyébről beszélhetünk csak önbizalomról nem. Ami a sikerélményhez vezethet, az a bátorság, a félelmeink legyőzése. Ami pedig segíthet, az a tudás, a kompetencia. Rég tudom azt, hogy a siker titka a változtatni tudás képességében rejlik. Változtatni pedig csak azután tudunk, miután tisztán látjuk a helyzetünket és megfogalmaztuk azt, tudjuk meg az előadás további részében. Ezzel én is egyetértek, így már kerek az egész: tisztánlátás - változtatás - sikerélmény - személyes fejlődés. Kétségbe vonnám viszont Csernus Imre azon állítását, hogy "fájdalom nélkül nincs változtatás". Van ugyanis egy kitűnő módszer, ami hihetetlen mértékű változást tud okozni az életünkben. És ez az elengedés, a megengedés. Annyira egyszerű, mint egy ceruzát kiejteni az ujjaink közül. Egy egyszerű döntés kérdése, és nem jár fájdalommal. Az eredmény pedig egy óriási megkönnyebbülés, mínőségi változás az életünkben.
erintes	# Elküldve: 2010.03.2 03:00 Válasz Bár az előadás címe az Önfejlesztés és a lelki állóképesség megteremtése, a továbbiakban a párkapcsolatokról hallhatunk. Ugyanis ez a téma Csernus Imrét most jobban "foglalkoztatja". Érdekes volt végighallgatni, hogy milyen szempontokat kell figyelembe venni a párválasztásnál: közös életvitel, kölcsönös tisztelet, a test és lélek egyensúlya, a szexualitás és végül a pénz szerepe. Figyelemmel hallgattam Csernus Imre személyes, példaértékű történetét, melyben a kiválasztott minden kritériumnak megfelelt. De mintha valami mégis hiányzik a felsorolásból. És ez a misztérium, a csoda, a rejtély egy kapcsolatban. Persze, választhatunk társat pontosan felállított kritériumok szerint is, majd az ismerkedés, udvarlás alatt rendre kipipálhatom a pontokat a gondosan összeállított listámban. De a kiváncsiságom a másik iránt eredhet a szívemből is, és az egész más lesz, mert az a hely ott a lényem mélye. A létrejövő kapcsolat pedig nem egy forgatókönyv, hanem a dolgok titokzatosságából eredően, a legszebb lesz amit átélhetünk. Érzelmi intelligenciáról Csernus Imre szerint akkor teszünk tanúságot, amikor ki merjük mondani azt, ami fáj. Én úgy gondolom ez inkább érzelmi bátorság. Érzelmileg intelligensnek azt az embert nevezném, aki társas kapcsolatait harmóniában tudja tartani. Igazi művészet ez, hiszen családtagjaink, rokonaink, barátaink, munkatársaink és mások elvárásai, igényei, értékrendjei, viszonyulásai nagyon sokszor ellenkező előjelűek. Az éberség fogalmát én nem azonosítanám a reagálás képességével. Szerintem az éberség inkább egy tudatos odafigyelés, a reagálás pedig az ingerekre adott válasz. Továbbá ébernek kell lennem saját reakcióim fölött is, így esetenként azt is választhatom, hogy most nem reagálok. Miért lenne a félrelépés egyenértékű a gyávasággal? Mert a hűtlen nem meri kapcsolatukat megbeszélni a társával? De hiszen, amikor félrelépés történik, az nem a társról szól. Senki sem lesz hűtlen százszázalékosan attól motiválva, hogy a társának szomorúságot okozzon. Mindig több vagy kevesebb személyes motíváció van. Kemény dolgot fogok mondani, de a megcsalt félnek valójában semmi köze a félrelépéshez. A hűtlen félnek pedig ezt nem a társával, hanem saját magával kell megbeszélnie és lerendeznie. Amit a társával megbeszélhetne az semmi egyéb nem volna, csak egy vita a szerződés feltételeinek megszegéséről, esetleges büntetések megszabása, egy szerződés újraírása, a hatalmi viszonyok újrarendezése. Ezeknek pedig semmi köze a szeretethez, a szerelemhez. Érdekes tanácsot kapunk Csernus Imrétól. Éspedig, hogy fogadjuk el, hogy a szüleink meg fognak halni. Nagyon helytelen hozzáállás, hiszen ez azt jelenti, hogy lemondunk a szüleinkről, még életükben leírjuk és élve eltemetjük őket. Ez egy negatív programozás, és az eredménye az lesz, hogy idő előtt távoznak majd életünkből. Itt nagyon fontos szerintem az időbeni felbontás. Amíg a szüleink élnek, addig csak a jót és a szépet szabad elvárni, csak ebben szabad bízni, csak erre szabad gondolni. Gondolataink teremtő erők. Ha viszont már megtörtént egy haláleset, akkor pedig megélem a fájdalmat, majd elfogadom a helyzetet és továbblépek. A szüleink is ezt szeretnék. Igaz az, hogy a szüleink, bár jóindulatból, de korlátokat állítanak fel számunkra az életben. A szüleinket nem úgy kell "lerendezni", hogy nemet mondunk nekik, ahogy ezt Csernus Imre tanácsolja. Hanem, hogy igent mondunk a saját elképzeléseinknek, saját utunknak, céljainknak, vágyainknak. Bár első hangzásra ez egy és ugyanaz, de mégis egy lényeges különbség van itt. Ugyanis ha valami ellen küzdünk, ha nemet mondunk, ellenállunk, tulajdonképpen csak megerősítjuk azt. Szüleinkkel elsősorban érzelmi jellegű kommunikációnk van. Ha nemet mondunk nekik, ezzel nem a megértést váltjuk ki belőlük, csak a vitát, veszekedést, és főképp a csalódást bennünk. És így ők nem érthetik meg azt a világot, ahol mi élünk és azokat a távolságokat, magasságokat, ahová ők már lehet, hogy soha nem juthatnak el. Szüleink elsősorban rengeteg szeretetet és tiszteletet érdemelnek meg részünkről. De több tisztelet érdemelnek az előadó részéről, azok a nézők is, akik megtisztelték figyelmükkel dr. Csernus Imrét, és eljöttek, sokan más városból is, meghallgatni őt. Bár elhangzott a "kölcsönös tisztelet" kifejezés Csernus Imre részéről, legalábbis a közönséggel szemben ez nem igazán nyilvánult meg. Én úgy éreztem, az önfejlesztéshez és a lelki állóképesség megteremtéséhez szükséges valós tudás helyett, néhány közhelyet és általános pszihiátriai ismeretet kapok, egy katonai, kommandós kiképzés formájában. Valószínűleg brutális módszerekkel, közönséges szóhasználattal is lehet nevelni, de célravezetőbbnek tartom az értékes, hiteles tartalom általi rádöbbentést. Hiszen időközben az ilyen jellegű előadások törzsközönségének tudatossági szintje is jelentősen megnőtt, fejlődőtt.

Csak az érett gyümölcs hullik le a fáról. Az éretlen ragaszkodik az ághoz.

Wedding - Favors - Gömbölyű kövek Gömbölyű kövek Homoródkarácsonyfalva
Beds bedrooms - Child kid - Dining rooms - Living rooms - Office office - Patio outdoor - Home decor - Furniture manufacturers - Search furniture