Miért félnek a pasik attól, ha egy nőnek van esze?

Érintés Fórum
kommunikáció, kapcsolatok, szerelem, szabadidő, életmód

Gondolatok a szerelemről - Kérdések és válaszok - Titkos üzenetek - Fórumok - Válasz - Keresés - LoveBox erdélyi társkereső

Érintés Fórum / Társadalom és kultúra / Miért félnek a pasik attól, ha egy nőnek van esze?

Szerző	Üzenet
erintes	# Elküldve: 2010.11.6 03:59 Válasz > "Már régóta érdekelne erre a kérdésre a válasz. Nem egyszer előfordult már velem, hogy az volt a baja a randialanynak, hogy én túl okos vagyok? ... De amikor megkérdezik mivel foglalkozom, akkor jön az igazi meghátrálás... És miért nem szeretik a férfiak ha egy nő határozott? Aki tudja a választ, írja meg, érdekelne." < Megpróbálok erre a kérdésre válaszolni. Minden embernek, legyen az férfi vagy nő, van egy férfias és egy nőies oldala is. Vannak férfias és nőies tulajdonságaink is. Senki sem százszázalékosan férfi vagy nő. Napjainkban egyre több férfi bátran felvállalja a nőies oldalát is, pl. nem fél kimutatni érzelmeit, tud sírni is, ha a helyzet úgy hozza, stb.. Egyre több nő felfedezi a férfias oldalát is. Képes önállóan megállni a helyét a társadalomban, karriert épít olyan területeken, amelyek eddig férfiaknak voltak fenntartva, stb. Mi történik abban a pillanatban, amikor egy ilyen sikeres, okos, határozott és céltudatos nő párválasztás céljából találkozik egy férfival. A férfi meghátrál. De nem azért mert félne a nőtől. Csak egyszerűen azért mert normális heteroszexuális beállítottságú és a nőies nőkhöz vonzódik. Amikor egy olyan nővel randevúzik, aki nálánál sikeresebb és okosabb, az az érzése, hogy egy férfival kezdett ki. És úgye, hogy most már érthető a visszakozása? Nem baj az, ha egy nő nagyon okos, sikeres és jó néhány férfias vonását megéli. De addig, amíg a nemi szerepek újrarendeződnek, társkeresés szempontjából, illetve egy férfival való kapcsolatában, jó, ha az ilyen nő nem hangoztatja ezen oldalait. Nem kell feltétlenül hazudni, tettetni a buta, ügyetlen nőt, elég csak egy kicsit lazán venni a dolgokat, és hagyni a férfinak, hogy férfinak érezhesse magát mellette. Igazából kölcsönösen hasznos, ha engedjük társunkat nemiségében szabadon megnyilvánulni.
pagi22 Tag	# Elküldve: 2011.01.8 01:17 Válasz Az okosság nem férfias! A szerepeknek pedig ennél jobban nem kell átrendeződnie. Lételemem a gondolkodás. Erről nem tehetek. Isten teremtett engem ilyennek. És mivel Ő alkotta meg a NŐ "definícióját" is, így az, hogy én nőnek születtem, annak a bizonyítéka, hogy ebbe a definícióba belefér az, aki én vagyok. Így sajnos én viszont úgy ítélem meg, hogy akinek ez férfiasságnak számít, az létjogosultságomat kérdőjelezi meg. A matematikát leszámítva egyébként a lelkem teljesen "nőiesen" működik (bár szerintem a matematika sem férfias, ennek eleve nincs is értelme), sőt néhány területen túlzottan is: legkorábbi emlékeim 2,5 éves koromból valók, de nem emlékszem, hogy valaha is ne érdeklődtem volna valamilyen módon a gyereknevelés témája iránt... Bár amennyire a matematika nem férfias, úgy a gyereknevelés sem nőies, de az anyaság viszont a lehető legnőiesebb dolog, és a gyereknevelés innen indul ki, ahogy maga a gyerek is! Szerintem ez az a női szerep, amit vállalnunk kell, nem a buta szőke nő szerepe. Szívesen vállaltam volna, ha úgy jött volna ki. A diplomahalmozás csak pótcselekvés ehhez képest. És biztos vagyok benne, hogy ez a többi okos nővel is így van, csakhogy az okos nők átlátják, hogy ez csak akkor lehetséges, ha bizton lehet számítani ebben a férfira, az apára, a családfőre, aki nemcsak él, mint hal a vízben, hanem gondoskodik családjáról, nem hagyja el őket, stb. Mert a gyereknek a családban a helye, felelős nő nem szül gyereket a "jégre". Aki azonban a nőt lyuknak nézi, nem valószínű, hogy a magzatot majd emberszámba veszi... De aztán majd veri az asztalt, hogy neki jár a nyugdíj. Igen, de a nyugdíjas eltartott. A dolgozók tartják el. Az a nemzedék, aki meg sem született, vagy apa nélkül rengeteg sérüléssel nőtt fel, esetleg egy "túl okos" nőnek köszönheti azt, hogy legalább valahogy felnevelte és eltartotta (egyszerre mindkettőt egyedül - ha buta lenne, talán nem is sikerült volna). Szóval: a férfiak valóban nem a nők okosságától ijednek meg (ez csak álca), hanem a felelősségvállalástól. Pedig attól még a legokosabb nő szemében is férfiasak lennének!
erintes	# Elküldve: 2011.01.8 03:19 - Szerkesztve: erintes Válasz > Az okosság nem férfias! < Semmi baj nincs azzal, ha egy nő okos. Sőt. De egy férfiban nem a nő okossága ébreszti fel a vonzalmat. Ez tény. És jól tudom, mert én is férfi vagyok. Tisztelni, értékelni fogom, és fel fogok rá nézni, mint Ember. De nem erre ébred fel bennem a Férfi. > A szerepeknek pedig ennél jobban nem kell átrendeződnie. < A nemi szerepek, ha akarjuk, ha nem, folyamatosan rendeződnek. Csak körül kell nézni, és láthatjuk, hogy hány olyan dolog ma már valóság, ami a múltban elképzelhetetlen volt. Ha ilyen, és hasonló folyamatok a társadalomban, nagyon felgyorsulnak, akkor átmenetileg felborul egy bizonyos egyensúly. Bár ezt többnyire kellemetlen dolognak éljük meg, a jó hír az, hogy ilyenkor következik be a fejlődés. Néha ugrásszerűen. > Lételemem a gondolkodás. Erről nem tehetek. Isten teremtett engem ilyennek. És mivel Ő alkotta meg a NŐ "definícióját" is, így az, hogy én nőnek születtem, annak a bizonyítéka, hogy ebbe a definícióba belefér az, aki én vagyok. Így sajnos én viszont úgy ítélem meg, hogy akinek ez férfiasságnak számít, az létjogosultságomat kérdőjelezi meg. < Én úgy tudom, nem Isten teremt minket. Férfinak vagy nőnek. Hanem édesapánk "kezdeményezése" után, édesanyánk hoz a világra. A születendő gyermek nemét pedig genetikusan a nemi kromoszómák határozzák meg. Továbbá egyetlen férfi sem a létjogosultságodat kérdőjelezi meg. Csak lehet, hogy észre sem vesznek, mint Nőt. > A matematikát leszámítva egyébként a lelkem teljesen "nőiesen" működik (bár szerintem a matematika sem férfias, ennek eleve nincs is értelme), sőt néhány területen túlzottan is: legkorábbi emlékeim 2,5 éves koromból valók, de nem emlékszem, hogy valaha is ne érdeklődtem volna valamilyen módon a gyereknevelés témája iránt... < A gyereknevelés nem egy nőies dolog, hanem szülői feladat. De ma már azt is tudjuk, hogy a gyerekeket nem nevelni kell, hanem jó példát kell nekik mutatni. Ők pedig utánozni fognak, és hihetetlen gyorsan tanulnak majd. Pl. hiába tiltod meg a gyermekednek, hogy cigarettázzon, ha te közben folyamatosan dohányzol előtte. Egyébként a gyerek számára nem az a legfontosabb dolog, hogy a szülei oktassák, hanem hogy szeretetet kapjon tőlük. A legnagyobb tanítómester úgyis az élet, ebbe pedig belefér mindaz, amit a gyermek az iskolában és a szüleitől tanul. > Bár amennyire a matematika nem férfias, úgy a gyereknevelés sem nőies, de az anyaság viszont a lehető legnőiesebb dolog, és a gyereknevelés innen indul ki, ahogy maga a gyerek is! < A gyerek nem az anyaságból indul ki, hanem a férfi spermájából. És ez még akkor is igaz, ha a megtermékenyítés lombik segítségével történik. >Aki azonban a nőt lyuknak nézi, nem valószínű, hogy a magzatot majd emberszámba veszi... De aztán majd veri az asztalt, hogy neki jár a nyugdíj. Igen, de a nyugdíjas eltartott. A dolgozók tartják el. < Nem a dolgozók tartják el a nyugdíjast. A dolgozók az államot "tartják el", majd az állam juttat egy keveset a nyugdíjasnak, ha még marad erre pénz. Továbbá, ma már szerencsésnek mondható az, aki megéri a nyugdíjas kort. > Az a nemzedék, aki meg sem született, vagy apa nélkül rengeteg sérüléssel nőtt fel, esetleg egy "túl okos" nőnek köszönheti azt, hogy legalább valahogy felnevelte és eltartotta (egyszerre mindkettőt egyedül - ha buta lenne, talán nem is sikerült volna). < Ha egy okos nő egyedül neveli fel a gyerekét, ezért a felelősség az övé. És kezdődik ez akkor, amikor a karrierépítést előtérbe helyezi, a családalapítás rovására. Majd nem fordít idejében elég gondot a párválasztásra. Eltelik az idő, belemegy egy nem megfelelő házasságba, amelynek rövid időn belül válás a vége. És máris nevelheti a gyerekét egyedül, közben a másik nemet okolva. > Szóval: a férfiak valóban nem a nők okosságától ijednek meg (ez csak álca), hanem a felelősségvállalástól. Pedig attól még a legokosabb nő szemében is férfiasak lennének! < Akkor amikor egy férfi megismerkedik egy nővel, még szó sincs felelősségvállalásról. Ilyenkor ami van, vagy ami nincs, az a vonzalom. És ettől függ, hogy lesz késztetés az udvarlásra, vagy sem. A vonzalmat a férfiban pedig nem az a tudat fogja felébreszteni, hogy ő most egy okos nő szemében férfiasnak tűnik. Hanem, ha olyan külső jegyeket, vagy belső tulajdonságokat fog észrevenni a nőben, amit ő, a férfi, nőiesnek tart.
pagi22 Tag	# Elküldve: 2011.01.8 12:37 Válasz Ha egy okos nő egyedül neveli fel a gyerekét, ezért a felelősség az övé. És kezdődik ez akkor, amikor a karrierépítést előtérbe helyezi, a családalapítás rovására. Majd nem fordít idejében elég gondot a párválasztásra. Eltelik az idő, belemegy egy nem megfelelő házasságba, amelynek rövid időn belül válás a vége. És máris nevelheti a gyerekét egyedül, közben a másik nemet okolva. Azt hiszem, engem igazoltál...
reuableiz Tag	# Elküldve: 2011.10.2 23:56 Válasz Aki ettől fél, az nem normális.... Kár, hogy ott terem az ilyen lány.. amerre én nem járok! A probléma a dologgal csak annyi lenne, ne zavarodjak bele halálosan! XD
luiggi Tag	# Elküldve: 2011.10.18 19:03 Válasz Miért Fél ? Okos nő, miben okos? Az okos nők elgondolkodtak-e már azon mit érezhet a partnere a társa, ha úgy bánnak vele mint egy beosztottal? Egyébként a félelem nem nagyon szokott felmerülni egy egyenrangú és jogú kapcsolatban. Azt hiszem ez az idézet ide illik: Lenézni egy másik embert csak akkor van jogunk ha lehajolunk ért, hogy segítsünk felállni. Mielőtt bárki is megszólna elmondom, hogy én mindig is az "Okos, értelmes nőket" kedveltem, nem is volt más az életemben.

Csak az érett gyümölcs hullik le a fáról. Az éretlen ragaszkodik az ághoz.

Wedding - Favors - Lázár-patak Orbán Balázs - II. Székely- vagy Szitás-Keresztur
Beds bedrooms - Child kid - Dining rooms - Living rooms - Office office - Patio outdoor - Home decor - Furniture manufacturers - Search furniture