| Szerző |
Üzenet |
erintes
Admin
|
# Elküldve: 2007.02.18 13:21
Válasz
"A házasság olyan, mint egy sivatagi délibáb. A távolban paloták, pálmák, tevék látszanak. Aztán mikor közelebb érsz, akkor eltûnik a palota, a pálmák, és kettesben maradsz a tevével." Így szól az Osho idézet. Egy másik lehangoló idézet szerint: "A házastársak elõbb megunják, majd meggyûlölik, s végezetül agyonkínozzák egymást".
Akkor miért ragaszkodunk mégis annyira a házasság intézményéhez? Annyira félünk az egyedülléttõl, a magánytól, hogy inkább együtt vagyunk, együtt maradunk egy tõlünk idegen emberrel, egy számunkra értelmetlen élethelyzetben?
|
gizke
Tag
|
# Elküldve: 2007.02.19 23:06
Válasz
Sajnos magam sem tudom miért , de ez a helyzet!
Talán valóban igaz félek az egyedülléttõl, rosszabb, mint ha magam mellett tudhatok valakit , akit ismerek, de már más nem köt össze minket.
|
erintes
Admin
|
# Elküldve: 2007.02.20 15:26
Válasz
Márai szerint... "Ha szívembe nézek és jól megvizsgálom mindazt, amit az emberekkel való együttlétek alkalmával tapasztaltam, azt kell mondanom, hogy minden emberi együttlét reménytelen, s az ember, aki helyesen akar élni és személyes munkát végez, melyre õt, csak õt jelölte ki a sorsa, értelmesen cselekszik, ha teljesen egyedül él. Mindenféle gyöngéd emberi érzés átalakul a gyakorlatban önzéssé; bölcsebb, ha egyedül maradsz, még akkor is, ha ez néha nagyon fájdalmas és nehéz. Nincs nõ, nincs barát, nincs emberi kapcsolat, mely idõvel meg ne alázna. Maradj udvarias és magányos, mert az emberek reménytelenek."
|
Lya
Tag
|
# Elküldve: 2007.02.21 11:48
Válasz
Az ember, a társad mindig új számodra a kezdet kezdetén, az idõ az amely közelebb vagy távolabb visz titeket egymáshoz, egymástól... Itt az a kérdés, hogy mekkora a távolság két ember közt, mert ha ez már szakadék nagyságát ölti, nincs az az idõ mely közelebb hoz.
|
gizke
Tag
|
# Elküldve: 2007.04.16 20:35
Válasz
Nagyon ,fõleg egy magába zárkózott emberrel,aki képtelen oda figyelni a külvilágra
Az ellenségemnek sem kívánnám!!
|
Nilszus
Tag
|
# Elküldve: 2007.10.31 12:17
Válasz
A házasságban az a legrosszabb, hogy tudod: MUSZÁLY a másik mellett maradni, végleges döntés... márpedig az ember olyan, hogy állandóan vágyik az újra, változatosságra... ezért gondolom azt, hogy fontos el tudni engedni egymást oda, ahol azt tudjuk csinálni, amit szeretnénk, s nem egyfolytában együtt lenni millió kompromisszumot kötve. A házastársak nem muszály együtt boldogok legyenek minden percben, mert ez lehetetlen...
|
erintes
Admin
|
# Elküldve: 2007.10.31 18:13
Válasz
Nilszus, nem "muszály". Elõször is úgy irják helyesen, hogy "muszáj". Másodszor, nem muszáj egy házasságban a másik mellett maradni. Csak ezt várja el tõled a társadalom, a család, a rokonok, a környezeted. És talán te is megszokásból, vagy kényelmességbõl képtelen vagy változtatni.
Úgy gondolom, az igazi baj nem az, ha a házastársak nem tudnak már együtt boldogok lenni. Hanem az, ha valaminek vége kell legyen, de nem tud vége lennie. Ha képtelenek vagyunk a változtatásra, a megújulásra és továbbra is fenntartunk egy számunkra értelmetlen élethelyzetet.
|
Nilszus
Tag
|
# Elküldve: 2007.10.31 19:49
Válasz
Ha úgy akartam volna írni, nem írtam volna nagy betûkkel... Viszont ha így állítjuk be a dolgokat, hogy nem muszáj a másik mellett maradni, akkor jobb, ha nem is házasodunk meg. Lehet élettársi kapcsolatban is élni, s amikor nem megy, tovább lehet állni s nem érzelmi terrorban szenvedni...
|
erintes
Admin
|
# Elküldve: 2007.10.31 21:50
Válasz
Pierre Bourdieu francia szociológus elmélete szerint, a család egy, a szereteten alapuló közösség. Ma már nem kizárólag a megszokott házassági formában élnek együtt párok. Létezik meleg-házasság, élettársi kapcsolat, házasságon kivül vállalt nyílt kapcsolat és egyre többen kötnek házassági szerzõdést.
Ma már egyre kevesebben akarnak házasságot kötni, mivel a családalapítás helyett egyre jobban elõtérbe került az anyagi egzisztencia megteremtése, a magasszintû képzettség megszerzése, vagy akár a munkahelyi karrier.
Nagyon érdekesnek találom a németországi politikus, Gabriele Pauli javaslatát, miszerint a házasságokat a jövõben hét évre kössék. Ezt követõen pedig a házasság automatikusan felbomlana, vagy akár közös megegyezéssel meg lehetne hosszabítani. És ez szerintem nem is olyan rossz ötlet, hiszen ha minden rendben megy, semmibe nem kerül meghosszabítani, viszont egy válás milyen sok fölösleges jogi procedúrával jár.
|
Lya
Tag
|
# Elküldve: 2007.10.31 21:59
Válasz
Igen ez nagyon egyszeru megoldas lenne, de itt senki sem gondolt a gyerekekre ... , mert konnyu het ev utan bucsut inteni, de ki neveli tovabb a gyerekeket, kinek a felelossege? Vagy mar gyerekek se kellenek?
|
erintes
Admin
|
# Elküldve: 2007.10.31 22:24
Válasz
Amennyiben a gyerekek felneveléséhez anyagi háttérre van szükség, ott van a házassági szerzõdés. Amennyiben szeretetre, ott van a szereteten alapuló közösség, bármilyen formában. Egy házassági kötelék papíron még nem garancia a gyerekeknek.
Hét év után, ha rosszul mennek a dolgok, milyen felnevelni egy gyereket egy hazugsággal, gyûlölettel, nézeteltérésekkel, veszekedésekkel teli környezetben, ahol már nincs szeretet? Viszont, ha minden rendben van, minden megy tovább mint eddig, semmi nem változik jogi szempontból. A gyerekek nem kerülnek emiatt hátrányos helyzetbe. Illetve gondok esetén csak a kisebbik rosszban lesz részük.
|
Lya
Tag
|
# Elküldve: 2007.10.31 22:34
Válasz
Azzal egyet ertek , hogy felbomloban van a hazassag intezmenye, de nem hinnem hogy ez megoldast jelenene a problemakra, szerintem vegulis mindenki maga doti el ,hogy mennyi ideig es kivel koti vagy nem koti ossze az eletet.
|
erintes
Admin
|
# Elküldve: 2007.10.31 22:41
Válasz
A német politikus javaslatával, csak a válással járó, sok fölösleges jogi procedúrát szeretné elkerülni. A többi eddig is, ezután is rajtunk áll.
|
loveishard
Tag
|
# Elküldve: 2007.11.1 01:45
Válasz
habar nem tapasztaltam meg azt, h milyen lehet a hazassag szerintem ugy kell elkepzeljem mind egy komolyabb kapcsolatot csak nagyobb kotelezettseggel es mindennel ami vele jar. ido utan mar ha nem is szerelem tart ossze valakit de a megszokott biztonsagos tamasz es vigasz biztos, maga a tudat, h o szeret(ha nem is szerelembol), es ertekel es megbecsul..(jo esetben). ha viszont gyerekek is vannak akkor mar meggondolando, hogy ki mit cselekszik, valik e vagy sem. mar ha kicsik a gyerekek. viszont ha nem boldog senki es csak viszaly van nem hinnem, h erdemes. de en latom mgamon, hogy ezt igy konnyu kimondani, abban a percben amikor el kell valjon valakitol az utad 1 000 000x nehezebb veget vetni foleg ha egy fel eletet leeltel mellette, es foleg ha szereted
|
Athesz
Tag
|
# Elküldve: 2008.02.20 22:30
Válasz
egy kapcsolat ,hazassag akkor mukodik,ha felemel.ha jobb,konnyebb egyutt mint kulon vagy massal.az teny,hogy az eletben nem ugy mukodnek a kapcsolatok ahogy mink elkepzeljuk.almaink tokeletes tarsa nem letezik,nem ugy ahogy mink elkebzeljuk.
legfontosabb az onismeret.ha ismerjuk onmagunkat tudjuk es erezzuk mi a jo nekunk.
amig latjuk a masikban a jot a szepet es a tarsunk miatt,erte altala igyekszunk jobba valni jobb embernek lenni.vagyis a kapcsolat a jot hozza ki belolunk.
ha ez mukodik a torvenyszeru nezetelteresek,problemak ellenere a kapcsolatnak van jovoje.
ha nincs mar meg a szeretet akkor a kapcsolat lehuz,mert ami nem emel fel az lezulleszt.
egy szeretet nelkuli kapcsolat nemcsak nekunk art hanem tarsunknak,gyermekeinknek es az egesz emberisegnek ahogy egy vizbe dobott ko is az egesz to vizet megmozgatja.
|
Regisztráció
